Előadó Neve Dalszövegek
Krisz Rudolf : Porcelán
Sohasem volt még selymesebb
Lágyabban takaró lelkemen
Mint amilyen Te vagy nekem
Maradj itt velem,a holnap újra hív
Mondd mit üzennek a csillagok
Mivel kényeztetnek a holnapok
Csatába hív-e majd a kísértés
Fűt új érzés ,ébred száz kérdés,Mesélj!
Egy porncelán baba vagy most is nekem
Selyempapír óvja csak a szíved
Ha nem fogod elég jól fáradt kezem
Szilánkokra törne veled mindenem
A szívem fojtja a torkomat
Elgyengít mindig az a gondolat
Hogy lesz majd perc,amikor nem leszel
Ha tőlem elveszel,lesz-e mi visszahív
Vigyázzanak ránk az angyalok
Mécsesként égjenek a csillagok
Találj rám akkor is,ha gond lep el
karod majd átemel,mondd,hogy ott leszel Velem!
Kis porcelán baba maradj meg Nekem
Selyempapír óvja csak a szíved
Ha nem fogo elég jól fáradt kezem
Szilánkokra törik veled mindenem!
Minden más csak árnyék már
A fény és a vágy az út hozzád!